Lapos féreg miből. Bélférgek, bélférgesség
Qubit Mint kiderült, a csúszómászók nem is mostanában érkeztek a kontinensre, hanem már évtizedek óta vendégeskednek az európai kertekben — és nem csak a gazdákat és kisgyerekeket riogatják, de veszélyesek is lehetnek a mezőgazdaságra.
Mint kiderült, él - írja a Qubit. A nagyközönség és a kutatók mindeddig azért nem értesültek az óriásféregről, mert a kertészeknek fogalmuk sem volt róla, mit túrtak ki a földből.
Ismerkedjetek meg a kalapácsfejű laposféreggel Lapos féreg miből Amit a kalapácsfejű laposférgekről tudni érdemes Szélesi Ferenc - Főkertész Nem elég, hogy mérgezőek, a kalapácsfejű laposférgek Bipalium sp. Ezek az élőlények a halhatatlan férgek közé sorolhatók, amelyek első sorban vízben fordulnak elő, de némelyikük a szárazföldi lapos féreg miből igazodott. Habár az emberekre nem jelentenek közvetlen veszélyt, az agresszívan terjeszkedő kalapácsfejű laposférgek többek között gilisztákkal táplálkoznak, ezért súlyosan károsíthatják kertek talajának állapotát. Néhány tudnivaló a kalapácsfejű laposférgekről A Bipalium sp.
Miután Justine és társai megkapták az első fényképeket, felkérték a gazdákat és kertészeket, hogy küldjenek nekik fotókat a férgekről, ezek alapján pedig kiderítették: nem is egyetlen fajról van szó, hanem legalább ötféle óriásféreg él Franciaországban anélkül, hogy a kutatók tudtak volna róluk. Nyüzsögnek a férgek Európában A Bipalium nemzetséghez tartozó férgek Ázsiából származnak, de valószínű, hogy a Bipalium kewense, a Diversibipalium multilineatum, a Bipalium vagum és két további, eddig ismeretlen faj már évtizedek óta járja a francia kerteket.
Ezek a ragadozó férgek akár negyven centiméteresre is megnőnek, de akad olyan fajtájuk, amely az egyméteres hosszt is elérheti, és bár vannak olyan rokonaik, amelyek őshonosak Európában, a nagyobb termetű fajok mindeddig ismeretlenek voltak a kontinensen.
A veszély nem csak Franciaországot fenyegeti: a Man-szigeten is legalább tíz invazív, földi és vízi planáriára figyelmeztetnek, ezek pedig kárt tehetnek az őshonos állományban, illetve levadászhatják a talaj számára hasznos földigilisztákat is. Nemcsak ragadozó, de még kannibál is A férgek jellemzően cserepes növényekkel, palántákkal terjednek az élőhelyek között - Leigh Winsor ausztrál entomológus már a nyolcvanas években kozmopolitaként írta le a Lapos féreg miből kewense fajt.
Ez az eredetileg Ázsiából származó laposféreg mostanra a világ legalább ötven országában elterjedt, bár Winsor ban megjelent tanulmánya még csak 45 országot említ.
A féreg ugyanúgy jelen van Ázsiában, mint Olaszországban, vagy, mint a legutóbbi példa mutatja, Franciaországban, de Szlovákiában is találkoztak már vele. Évről évre újabb helyeken észlelik a jelenlétét: általában a meleg, nedves helyeket kedveli.
Néhány észlelést melegházakból jelentettek, és a faj épp a Kew Gardensről, a brit királyi botanikus kertről kapta a nevét, ugyanis ott azonosították először, még ban.
Elterjedt faj nálunk többek között a tejfehér planária Dendrocoelum lacteumami a legtöbb tavunkban megtalálható, az Alföld mocsaraiban pedig seregszemű planáriák Polycelis tenuis élnek. A Bipalium kewense földigilisztával táplálkozik, de nem szívja ki az áldozat testnedveit, hanem falatról falatra emészti meg, és ha módjában áll, öt-hét óránként szed új áldozatot.
Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
Bár a féreg az eddigiekben Európában nem okozott környezeti károkat, képes egész gilisztapopulációk elpusztítására is — de ha úgy hozza a szükség, akár két hónapot is kibír táplálkozás nélkül. A laposférgeknek nem nagyon van természetes ellenségük, ugyanakkor a testüket borító nyálka gyakran mérgező — ez más fajok számára visszatetsző lehet, de a B. A szárazföldi planáriákat általában a szaporítószerveik alapján határozzák meg, de sokszor csak a külső jellegzetességeiket sikerül leírni — igaz, amikor a féreg feje levél vagy nyílhegy alakú, az azonosításuk kép alapján is könnyebben megy.
Kawakatsu és társai ben jobb híján a Diversibipalium génuszba sorolták az azonosítatlan planáriákat, ami azonban lapos féreg miből jelenti azt, hogy ezeknek a laposférgeknek túl sok közük lenne lapos féreg miből — lapos féreg miből csak az nem, hogy nem tudunk semmit a belső szerveikről.
