Hólyagférgesség

Férgek nőnek

Tartalomjegyzék

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek.

Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól férgek nőnek megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális férgek nőnekúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés.

Fonálférgek

Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti longitudinális férgek nőnek áll Állatrendszertan. Fejlődésük a bélcsíra állapotban rekedt meg úgy, hogy az ekto- és endoderma között már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Fontos jellemzőjük, hogy a külső és a belső hámréteg az ekto- és az entoderma közötti részt, tehát a testüreg férgek nőnek parenchimának nevezett, laza kötőszövet extracelluláris mátrix tölti ki. Ebben számos kicsiny hasadék figyelhető meg; utóbbiak összessége a skizocölómaami a csírafejlődés blasztula stádiumában kialakult elsődleges testüreg blasztocölóma maradványa Urania.

A lánctelepes féregszerűek Catenulida egyes taxonjaiban a parenchima folyékony mátrixszá férgek nőnek, így ezek lényegében visszakapták elsődleges testüregüket blasztocölóma Állatrendszertan. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste férgek nőnek méretű ízekre tagolt.

Más testüreg nélküli állatoktól pl.

Hólyagférgesség

Ebből valószínűsíthető, hogy őseik testüreges állatok voltak; szervezetük másodlagosan egyszerűsödött jelenlegi, kezdetlegesnek tűnő formájába. Keringési rendszerük nincs; ennek szerepét a skizocölóma, esetleg a bélcsatorna látja el.

Kiválasztó szerveik az úgynevezett elővesécskék protonefrídiumokférgek nőnek a galandférgek kivételével elsődlegesen az ozmoregulációban van szerepe. Anyagcseréjük nitrogéntartalmúm melléktermékeit ammónium -ionokként nagyrészt a testfalon át adják le Állatrendszertan.

férgek nőnek

Ivarszerveik bonyolultak: mind a hím, mind a női ivarvezetékhez járulékos részek például héjmirigyek kapcsolódnak. Kivezető rendszereik is komplexek. Az ősibb csoportok CatenulidaMacrostomorpha speriumai ostor nélküliek, a legtöbb faj hím ivarsejtjeit azonban két ostor hajtja.

Amíg a többi állat petesejtje endolecitális típusú, azaz a szikanyagot maga a petesejt tárolja, addig a laposférgek nagy többségének Euneoophora klád petesejtje ektolecitális, tehát a szikanyag a petesejt körül, a sziksejtekben vitellocitákban halmozódik fel. Akárcsak a kerekesférgeknél Rotiferaezek női ivarmirigyei is két részből állnak: a petesejteket germocitákat, oocitákat létrehozó petefészekből germárium, ovárium és a sziksejteket képző szikmirigyből vitellárium ; ezek férgek nőnek a germovitellárium.

Féreg burgonyában van párzószervük stylet, cirrusaz roppant különböző felépítésű lehet.

Galandféreg

A hím- és a női ivarnyílás gonopórus lehet közös, de teljesen különálló is Állatrendszertan. Kültakarójuk[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám. Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek.

A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget férgek nőnek.

A hámszövet összenő, működési egységet alkot az alatta férgek nőnek simaizomszövettel : ez a bőrizomtömlő. Ez teszi lehetővé féregmozgásukat, ami azonban egyes, élősködő csoportjaikban teljesen visszafejlődött. A bőrizomtömlőhöz kapcsolódó további simaizomkötegek mozgásukat erőteljesebbé, hatékonyabbá teszik.

férgek nőnek

Táplálkozásuk, anyagcseréjük[ szerkesztés ] Szájuk változatos helyeken nyílhat: lehet elöl, de akár a hasoldal közepe táján is. Egyes parazita taxonok például a galandférgek szájnyílása teljesen viwsszafejlődött.

A szabadon élő fajok garatja rendszerint kiölthető, és emellett egyeseknek még kiölthető ormánya proboscis is van. Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. Egynyílású bélcsatornájuk vakon végződik, bár egyes örvényférgekben és mételyekben másodlagosan kialakult egy vagy több anális pórus — sőt, akár átmeneti végbélnyílásuk is lehet.

A bélcsatorna férgek nőnek szakasza az elő- és a középbél.

Milyen gyorsan nőnek a férgek

Utóbbi különböző mértékben elágazva a tápanyagok elosztásában is részt vehet. A belső élősködők endoparaziták bélcsatornája változó mértékben csökevényes lehet, így pl.

férgek nőnek

A táplálék a szájnyíláson jut a garatba az előemésztést a garat mirigyei kezdik meg. A garatból jut a táplálék középbélbe, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik.

  1. A férgek hányást okozhatnak
  2. Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.
  3. Nagy féregtünetek

A középbél gyakran gazdagon szétágazik, így az anyagszállító rendszert a béledényrendszer helyettesíti. A béledények olyan, vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot.

A sejtek a felesleges bomlástermékeket ugyanebbe a béledényrendszerbe ürítik vissza, és a féreg azokat szájnyílásán öklendezi vissza a külvilágba. Az élősködő laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődött, és a tápanyagokat kültakarójukon át szívják fel a gazdaszervezetből.

Légzésük[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nincs külön légzőszervük. A laposférgek is teljes testfelületükön, diffúz módon veszik fel az oxigént át.

Ehhez állandóan nedves környezetre van szükségük, hiszen ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, ezért a sejtek nem tudják férgek nőnek. Több faj az elágazó béledényrendszer falán át, a vízből is képes gázcserére.

Kiválasztásuk[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az férgek nőnek típusú elővesécske. Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer.

A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.

férgek nőnek

Érzékelő és szabályozó rendszereik[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek gyűrű alakú központja a fejtájon található.

férgek nőnek

Ebből a tulajdonképpeni agydúcból a test két oldalán két vastagabb idegtörzs indul a has felé, és ezek egy idő után idegrostokra ágaznak szét. Ezeket több keresztirányú ideg köti össze.

Meglehetősen gyakori

A szabadon élő fajok érzékszervei fejlettek. A bőrben elhelyezkedő érzékelő receptorok hő- és mechanikai ingereket tapintás, rezgések fognak fel. A szabadon élő örvényférgek fejtáján egyszerű, fényérzékelő kehelyszemei is kialakultak. Több taxonban kémiai érzékszervek jelennek meg. Az élősködő fajok érzékszervei redukáltak; érzékelésük többnyire a tapintásra korlátozódik.

Hormonális szabályozásukat a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek. Életmódjuk, élőhelyük[ szerkesztés ] Egyedfejlődésük egyaránt lehet közvetlen vagy közvetett. A közvetett fejlődés során több lárvaalak is megjelenhet, az élősködő fajoknál férgek nőnek is előfordul. Elsődlegesen szabadon élők, de többségük férgek nőnek, méghozzá úgy, hogy köztük külső- ekto- és belső élősködők endoparaziták egyaránt előfordulnak; utóbbiak többnyire állatok emésztőrendszerében telepszenek meg.

A szabadon élő fajok többsége ragadozó. Szaporodásuk[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnősekcsak néhány fajuk — a vérmételyek Schistosoma spp. Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekamelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A belső és kölcsönös megtermékenyítés után petéket raknak. A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké.

Egészségügyi és gazdasági jelentőségük[ szerkesztés ] A közvetett fejlődésű mételyek Digenea — mint például a májmétely Fasciola spp. A trópusi és szubtrópusi tájakon a vérmétely fajok Schistosoma spp.

Több mint millió embert fertőz, 12— ezer embert öl meg évente. A csáklyásférgek Monogenea számos faja az akváriumi és egyéb tenyésztett halak külső élősködője. A földi planáriák Geoplanidae több faja például Arthurdendyus triangulatusBipalium spp.

Másokat például Platydemus manokwariEndeavouria septemlineata férgek nőnek ellenkezőleg, az inváziós csigafajok, mint a közönséges achátcsiga Achatina fulica elleni biológiai védekezésre használják fel.